WordCitizen's Virtual Home
  Room 12.


ThereminBook
 
WordCitizen's Virtual Home
NAVIGATION
THEREMINIAD HomePage
Anselmus
Les Fleurs du Mal
Tiger Lily
WordCitizenShip
Clara & Leon (Version 2)
ThereminBook
Impressum






    
THEREMIN Book



Najmányi László:
THEREMIN

Dokumentum regény
(Borítóterv: Najmányi László)

A világ első térvezérlésű elektronikus hangszere és feltalálója története

Megjelent és a kiadó honlapján megvásárolható, onnan epub & prc formátumban letölthető e-book/e-könyv formájában is

Enciklopédia Kiadó
Június, 2006

A könyv kapható a jobb könyvesboltokban és megrendelhető közvetlenül a kiadótól is

A könyv részletes tartalmi összefoglalása és a szerző Theremin kutatásairól, a történet különböző aspektusainak számos műfajban megvalósult feldolozásairól szóló beszámoló a THEREMINIAD oldalon található


Könyvismertetők, kritikák, interjúk:

Theremin - interview Halpen Lászlónak, Rádió C
est.hu: A szovjet tudomány kék madara
Antal István: Riasztóművészet (Élet és Irodalom)
Csáp Géza: Könyv az első elektronikus hangszer történetéről (index.hu)
gg: Theremin-könyv jelent meg a könyvhéten (midi.blog)
Szőnyei Tamás: Najmányi László: Theremin (Magyar Narancs)
Trencsényi Zoltán: A bomlás virágai (Népszabadság)
Melisan: Zseni és szörnyeteg egy testben (zene:hu)
Karl-Heinz Wienerblut: Thereminiad (Artscape magazine - USA)
Román József: Najmányi professzor, a Theremin-kutató (index.hu)
MGP: Theremin (színház.hu)
drMáriás: Az éter hárfája (Élet és Irodalom)



Részletek Najmányi László: THEREMIN című dokumentumregényéből:

Előszó

Fiatal korom óta érdekel az elektrotechnika. Gyermekkoromban, az 1950-es években, germánium kristállyal működő detektoros és elektroncsöves rádiókat, gimnazistaként műanyag szappanosdobozokba szerelt, tranzisztoros zsebrádiókat, később hangerősítőket, elektromos gitárokat, elektronikus effekt-áramköröket és fényorgonákat építettem. Az 1960-as években történt, hogy valamelyik barátom megajándékozott egy akkor nagy kincsnek számító, Beach Boys felvételeket tartalmazó magnetofon szalaggal. A felvételek között volt a Good Vibrations című dal is. A bonyolult struktúrájú hangszerelés érdekességét egy addig általam sohasem hallott,  túlviláginak tűnő hang, a theremin hangja adta. Később ugyanezt a hangot felfedeztem a Whole Lotta Love című Led Zeppelin számban is. Ezek a felvételek irányították figyelmemet az elektronikus zenére.

Aki Professzor Theremin és mágikus hangszere történetének kutatására vállalkozik, annak tudnia kell, hogy soha sem fogja megismerni a teljes igazságot, mert az orosz tudósnak számos, párhuzamos, egymással ritkán érintkező, egyenként is labirintus-szerű élete volt. Rengeteg adatot lehet találni róla, a könyvtárakban, orosz, francia, amerikai archivumokban, az Interneten, de az adatok gyakran ellentmondanak egymásnak.

Találmányai, tudományos munkássága, kémtevékenysége révén Professzor Theremin az orosz titkosszolgálatok egyik legfontosabb, legszigorúbban őrzött munkatársa volt, az 1920-as évektől 1993-ban bekövetkezett haláláig. Elég ha itt csak annyit említünk titkos munkásságáról, hogy ő találta fel a máig használatos lehallgatóberendezések legtöbbjét, s nevéhez fűződik a robotrepülőgépek és rakéták irányítóberendezéseinek kifejlesztése is. Találmányainak egy része, és sok, vele kapcsolatos írat, dokumentum mindmáig államtitok. Könnyen elképzelhető, hogy az orosz, és egyéb titkosszolgálatoknak szerepe volt/van a hamis információk terjesztésében, hogy a történet valódi szálait elfedjék. Egymásnak ellentmondó nyilatkozataival maga a tudós is hozzájárult, hogy élete mindörökre kibogozhatatlan rejtély maradjon.

Aki Professzor Theremin történetének megírására vállalkozik, annak tudnia kell, hogy bármilyen lelkiismeretesen is igyekszik állításait dokumentumokkal alátámasztani, mégis csak regényt ír, műalkotást, nem periratot. Az egymásnak ellentmondó dokumentumok inspirálhatják ugyan az írót, de semmit sem bizonyítanak. Vizsgálódhat kedve szerint, egyedül fantáziája szabhat gátat annak, hogy hogyan interpretálja kutatásai eredményeit.

1991 óta kutatom Professzor Theremin életét. Bár könyvtárnyi, a feltalálóra vonatkozó anyagot gyűjtöttem, elemeztem, archiváltam, ma kevesebbet tudok róla, mint azon a téli délutánon, New Yorkban, tudni véltem, amikor az első THEREMIN mappát nyitottam számítógépemen. Érdeklődésemet az orosz tudós iránt egy televíziós híradás – az 1937-ben, 54 éve eltűnt Professzor Theremint megtalálták Moszkvában -  keltette fel. 1993 őszén tanúja voltam a 94 éves tudós utolsó koncertjének, a New York-i Radio City Music Hall-ban. Az esemény megváltoztatta az életemet.

Először 1999-ben, az azóta megszűnt WANTED magazinban publikáltam egy rövid cikket Professzor Thereminről, Bihari Balázs, a magazin főszerkesztőjének felkérésére. Azóta számos formában, oratóriumként, színdarabokban, táncdrámákban, rádiójátékként is feldolgoztam a történetet. Az Enciklopédia Kiadó gondozásában működő artportal.hu-n 2005-ben publikáltam egy rövid összefoglalót Theremin kutatásaimról. 2006 áprilisában a budapesti Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén tartottam előadást. Többek között Professzor Thereminről és mágikus hangszeréről is beszéltem. Az előadás után megkeresett F. Almási Éva, az Enciklopédia Kiadó Főszerkesztője, és felajánlotta, hogy megjelenteti Theremin-kutatásaim eredményét.

Ez a könyv nem jött volna létre a New Yorkban élő Julia Wallace, Clara Palotai, John Holbrook, Duane Sherwood, és budapesti barátaim és munkatársaim, Bihari Balázs, Krausz Alíz, Myriam Rakotomalala, Sándor Éva, Gergely Atilla, Nagy Szilvia, Vajdai Vilmos, Adrian Costache, Karádi Róbert, Sápi Zsófi és főleg DJ Shuriken pótolhatatlan közreműködése nélkül. Igen nagy segítséget kaptam az Enciklopédia Kiadó munkatársaitól, Reichardt Nórától és Jankovics Józseftől, akik a kézírat korrekciójának fáradtságos munkáját végezték. F. Almási Éva, a kiadó Főszerkesztője valódi partnerem volt a kézírat végső formába öntésében. Kedvessége, türelme, humorérzéke, értékes tanácsai és javaslataim iránti nyitottsága nagyban megkönnyítették munkámat. Külön köszönettel tartozom húgomnak, Najmányi Zsuzsannának, akitől a legtöbb inspirációt, késztetést kaptam.

2006. május 12.

Najmányi László


Első fejezet (Részletek)

Az elektromosság át fogja venni Isten helyét. Imádkozzon
a muzsik ezentúl az elektromossághoz. Erősebbnek fogja
érezni a központi hatóságok hatalmát, mint Krisztusét.
Vlagyimir Iljics Lenin, 1918

Lev Szergejevics Tyermen orosz fizikus és asztronómus szentpétervári lakásába háromszor törtek be a forradalmat követő zűrzavaros években. A betörők szétrombolták a tudós laboratóriumát, és elvittek minden mozdítható értéket a lakásból. 1920 telén a fiatal kutató betörésriasztó berendezés építésébe kezdett. Az újonnan felfedezett elektroncsövek segítségével olyan készüléket akart konstruálni, amely megérzi az illetéktelen behatoló jelenlétét a lakásban, és hangjelzéssel riasztja a tulajdonost, vagy a rendőrséget...

...Kísérletezés közben a feltaláló észrevette, hogy ha bizonyos alkatrészek felé közelíti kezét, a riasztó hangja megváltozik, magasabb lesz vagy felerősödik. Tyermen professzor nemcsak fizikus és asztronómus, hanem képzett zeneművész is volt. A szentpétervári konzervatóriumban sajátította el a csellójáték művészetét. Felismerte, hogy forradalmian új hangszert alkotott, amelyet nem kell megérintenie a játékosnak. Az új hangszert először EtherPhone-nak, éterhangnak hívta, felesége művészbarátainak pedig léghárfaként emlegette. Végül thereminnek nevezte el az elegáns mahagóni szekrénybe épített berendezést. Bal oldalon hurok formára hajlított, jobb oldalon függőleges antenna állt ki a szekrényből. A bal oldali antennához közelítő vagy attól távolodó kéz a hangszer hangerejét, a függőleges antenna előtt mozgó kéz a hang magasságát szabályozta. Tyermen professzor először Saint-Saëns Hattyúját tanulta meg játszani a thereminen, majd sorra az orosz zeneirodalom klasszikus műveit...

* * * * *

Negyedik fejezet (Részletek)

Egy útnak végre vége van.
Másik út nyílik a kékség szívébe.
Tájak és falak felett fehéren
lebegnek a tudós érzékeny kezei.
Mint ravasz, mindentudó baglyok
repülnek a szürkeségen át.
Gerhart Hermann Mostar: Theremin
Berlin, 1927

   1927. július 7-én a nevét akkorra már Leon Thereminre változtató feltaláló, felesége, Kátya Konstantinova társaságában, orosz titkosszolgálati támogatással, európai előadókörútra indult a thereminnel. Kíséretül a Moszkvai Filharmónia zenekarának tagjaiból alakult kvartett utazott vele. A turnét Julius Goldberg, a theremin gyártási jogait birtokló Goldberg & Sons német vállalat társtulajdonosa , az orosz titkosszolgálat ügynöke menedzselte. Theremin professzor mögött akkor már 180 sikeres előadás, sokéves színpadi tapasztalat állt. Látványos díszletelemeket hozott magával: óriásképernyős oszcilloszkópokat, nagy fényerejű kivetítőket, futurista tervezésű hangszórókat, az általa feltalált Illuminovox fényorgonát és illatorgonát. Milánó, Róma, Bécs, Berlin, London, Párizs koncerttermeiben, operaházaiban tartott előadásokat, mindenütt átütő sikerrel...

...A párizsi Opera történetében először állóhelyeket adtak el a páholyokba, és az épületet rendőrkordonnal kellett körülvenni, hogy megvédjék a theremin iránt érdeklődők ostromától. A nézőtéren ott volt a modernizmus virágkorát élő Párizs összes híressége, köztük Miró, Dalí, Braque, Picasso, Gertrude Stein, James Joyce, és a radioaktivitást felfedező Curie házaspár. A közönség szűnni nem akaró ovációval fogadta Theremin professzor előadását. Ráadásként Ravel Habanéráját játszotta el, felesége zongorakíséretével. A koncertet követően az orosz követség rendezett a feltaláló tiszteletére állófogadást, ahol kizárólag volgai vörös kaviárt és a cárizmus idejében palackozott, vörös pezsgőt szolgáltak fel.

A koncert másnapján így írtak az eseményről a francia lapok:

Le Paris Soire: "Monsieur Theremin roppant elegáns, és a hangszere is az. Ennek az embernek és instrumentumának nincs köze az anyaghoz, a gravitációhoz, a léthez, ahogy mi ismerjük. Monsieur Theremin a jövő nagykövete, hangszere a jövő hangszere. Ezt a hangszert nem szükséges megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon. A játékos táncosként mozgatja kezeit az antennák közelében, és mozgásából a legcsábítóbb hangok születnek, amelyekhez hasonló gazdagságú zenét az emberi érzékek még elképzelni sem tudtak – eddig."

L’Humanité: "A végtelen, időtlen tér hangja és szabadsága. Ha ez a hang és ez a férfi Szovjet-Oroszország üzenete Európának, a világnak, akkor azt mondom, igen, elfogadom a Vörös Holnapot."

Kátya Konstantinova lába előtt hevert a Fények Városa. Kiállításmegnyitókra, fogadásokra, Párizs legelőkelőbb partijaira volt hivatalos. Férje barátai nagy sikerű felolvasóestet rendeztek számára Gertrude Stein szalonjában. Filmszínészek és James Joyce udvaroltak neki. Kátya mégsem volt boldog: "Az európai koncertturné során Lev és én külön szobákban aludtunk, a vonaton külön hálófülkében. A milánói Scalában felhívott a színpadra és bemutatott a közönségnek. Azt mondta, hogy mindent nekem köszönhet. Ez kedves volt tőle. Párizsba érkezésünk óta még egyszer sem szólított a nevemen. Számára Madame vagyok, akivel csak társadalmilag érintkezik. Nagyon udvarias, ha véletlenül találkozunk egy megnyitón, vacsorán vagy fogadáson. Úgy játszik rajtam, mint a thereminjén. A milánói koncert óta nem érintett meg. Vidéki házat, kertet, gyerekeket szeretnék, és egy férjet, akivel sétálhatok. A lelkemet egyetlen esemény érintette meg eddig Párizsban. Gertrude Stein szalonjában találkoztam egy tigrissel. Hasismámorban jelent meg előttem, Gertrude szakácsnője, Alice B. Toklas süteményének elfogyasztása után. Szibériai tigris volt. Ott feküdt a szőnyegen. A férjem is lehetne, gondoltam. Engem nézett aranypettyes, kék szemeivel. Tudtam, hogy olyan vagyok, az alkalomra várok, mint ő"...

...Berzin elvtárs parancsát teljesítve Leon Theremin elutazott Koppenhágába is, hogy Madame Li Cheng Hu panziójának kijelölt szobájában felszerelje a faliórának álcázott nagy teljesítményű rádióadót. Sikerült Julius Goldberg figyelmét kijátszania, így egyedül utazhatott a dán fővárosba. A rádióadót több mint másfél évtizeddel később, a Dániát lerohanó német hadsereg főhadnagya, Jürgen von Kronheit találta meg, akit Madame Li Cheng Hu panziójában szállásoltak el. A német tisztnek feltűnt, hogy az óra éjfélkor az Internacionálét játssza. Amikor nem tudta a harangjátékot leállítani, Luggerével kétszer belelőtt az órába, amely kinyílt, és Kronheit főhadnagy megpillantotta az óra mögötti falüregbe rejtett rádióadót, fejhallgatót, mikrofont, orosz nyelvű használati utasítással. Madame Li Cheng Hut kivégezték, panzióját felrobbantották a felbőszült németek. Hitler meg volt győződve arról, hogy a dán uralkodóház eladta az országot a szovjeteknek. Ezzel magyarázta, hogy a faji törvények bevezetésekor a német megszállás alatt álló Dánia királya zsidónak vallotta magát. Az orosz tudós által telepített rádióadó megtalálását a titkos dán–szovjet együttműködés bizonyítékaként tálalta a náci sajtó. A rádióadó kapcsolási rajzát német hadmérnökök lemásolták, és a készülék ütődésbiztos fémdobozba épített változatát hamarosan rendszeresítették a német hadsereg elit alakulataiban.

Koppenhágai kirándulása során Madame Li Cheng Hu bemutatott a tudósnak egy magát Alex Théreminnek nevező fiatalembert, aki a franciaországi Languedocból elüldözött Théreminek leszármazottjának vallotta magát. Alex a albingens szekta misztikus tudományával, a Les Fleurs du Temps (Az idő virágai) gyűjtőnéven ismert táblázatokkal foglalkozott, amelyek segítségével szerinte az Istentől kapott feladatunkra tudjuk fókuszálni lényünket. Az egzaltált fiatalember az orosz tudósra akart erőltetni egy furulyát, amely állítása szerint az első Dániába érkezett Théremin sípcsontjából készült. A feltaláló nehezen tudta az ifjú megszállottat lerázni...

...Párizsi tartózkodásuk alatt Theremin professzor és felesége a Palace Hotel lakója volt. Ugyanott szállt meg Julius Goldberg is. Egy napon levél érkezett a tudós címére Amerikából. A borítékot a titkári feladatokat is ellátó Julius Goldberg nyitotta fel. A levél másolatát azonnal továbbította Moszkvába. A levelet Clara Reisenberg küldte New Yorkból, s a boríték, Clara sorain kívül tartalmazott egy fényképet, egy húszezer dollárt érő csekket, és két, New Yorkba szóló hajójegyet is, a Majestic óceánjáróra, első osztály.

"Kedves Theremin professzor! Elnézését kérem, amiért ismeretlenül megkeresem. A nevem Clara Reisenberg. Családom Litvániából, Vilniusból való. Hegedűművész vagyok. Ötéves korom óta koncertezem. A Szentpétervári Konzervatórium növendékeként tanúja voltam az Ön új hangszerét bemutató koncertjének a szentpétervári Zeneakadémián. Hangszerének hangja és az ön lénye és játéka elbűvölt. Azóta is arról ábrándozom, hogy megismerhetem Önt, hallhatom játékát és játszhatom hangszerén. 1925-ben, hogy hegedűművészi karrieremet elősegítse, családom New Yorkba költözött.

A kezdeti sikereket nem követhette folytatás, mert kezeimet betegség támadta meg, lehetetlenné téve, hogy hegedűn játszhassam. Egyedül a zenét ismerem ezen a világon. Csak zenész tudok lenni vagy meghalok. A betegség következtében kezeim minden tradicionális hangszer játszására alkalmatlanokká váltak. Olyan hangszerre van szükségem, amelyet nem kell megérintenem ahhoz, hogy játszhassam rajta. Az Ön hangszere ilyen. A napokban olvastam a Timesban, hogy Ön Európában koncertezik. Kérem, fogadja el meghívásomat. Igen nagy szükségem van Önre, és úgy érzem, minden sejtemmel, lényem minden titkos érzésével Önhöz és hangszeréhez tartozom.

Minden kényelmet biztosítani fogok Önnek. Betegségemnek nincsenek külső jelei. Egyedül a kezeim alkalmatlanok a hegedülésre. Nem tudom, hogy helyesen cselekszem-e, de e levél mellékleteként küldök egy fényképet magamról. Azért a kiváltságért, hogy Önnel együtt, az Ön hangszerével dolgozhassam, kész vagyok mindenre. Kérem, adjon nekem egy lehetőséget. Üdvözlettel: Clara Reisenberg, New York."

* * * * *

Hetedik fejezet (Részletek)

... A kolimai aranykészletek a felszín közelében feküdtek, nem kellett mély tárnákat fúrni, de az aranyrétegeket takaró, évmilliók óta fagyott talajrétegek eltávolítása a gyakori hóviharokban embertelenül nehéz feladatot jelentett a fizikailag legyengült foglyok számára. Ellátmányukat munkateljesítményük alapján kapták. Ha valaki nem teljesítette a kiszabott normát, kevesebbet kapott enni. A fejadagok eleve alacsonyak voltak, a foglyok közül még a legegészségesebbek is gyorsan legyengültek a kalóriahiánytól. Az öngyilkosság elterjedt módja volt, hogy a fogoly letette szerszámát vagy kilépett a végtelen hómezőn botorkáló sorból. Az őrök ilyenkor azonnal, figyelmeztetés nélkül lőttek. Kedvelt szokásuk volt kutyákat uszítani a hidegtől elgémberedett foglyokra. A munkából hazavánszorgó, talicskákon az általuk kibányászott aranyércet toló foglyokra a kaputoronyból vizet locsoltak, aztán hagyták őket megfagyni a sorakozótéren. A halottakat egyszerűen kidobták a táborok körüli bozótba. Előfordult, hogy az állandóan fagyott talajt csákányozó rabok szinte teljes épségben megmaradt, több tízezer éves mamuttetemeket találtak. A mamutokat szétvágták, talicskákon a táborba szállították, ahol megfőzték és megették őket. Az agyarak a táborparancsnok irodáját díszítették.

Ha Sztálintól rendelet érkezett bizonyos számú politikai fogoly likvidálására, a táborok parancsnokai egyszerűen halálos ítéletre változtatták a kiválasztott foglyok eredeti büntetését, aláíratták velük az ítéletet, és elrendelték azonnali kivégzésüket. A sztálini terror legvéresebb éveiben, az 1930-as évek végén foglyok tízezreivel végeztek így havonta. Legtöbbjüket el sem temették. A kolimai táborok körüli erdők medvéi és farkasai soha sem éltek olyan jól, mint azokban az időkben. Megszökni Kolimáról nem lehetett. Itt a tajga volt a törvény, és a medvék, farkasok a törvény őrei. A legközelebbi lakott terület sok száz kilométerre volt. Ekkora távolságot a foglyok legyengült szervezete nem bírt volna ki. Ha valakinek, valamilyen csoda folytán sikerült volna eljutnia a legközelebbi faluba, a megfélemlített helyiek azonnal kiszolgáltatták volna a szökevényt a hatóságoknak. A foglyok egyedül a halálra várhattak a táborban. Mindegyikük számára gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy Kolimát nem lehet túlélni.

Lev Szergejevics, a legyűrhetetlen feltaláló kidolgozta a maga különleges túlélési stratégiáját: "Még a kolimai száműzetésem ideje alatt sem féltem, mert érdekesnek találtam. Úgy éreztem, mintha egy új filmet néznék." Az őrök unatkoztak. Szórakoztatásukra a táborparancsnok időnként úgynevezett "kultúresteket" rendeztetett, amelyeken a foglyok közül kiválasztottak színdarabokat, táncokat, kórusokat adtak elő. Theremin professzor a Magadan nevű, 1932-ben létesített altáborban raboskodott. Magadánnak saját zenekara volt, amely a tábor kapujánál keringőkkel, polkákkal, katonai indulókkal fogadta az új fogolyszállítmányokat. Gyakran előfordult, hogy a foglyok zenekari kísérettel masíroztak hajnalban, a jeges hómezőn át, a tíz kilométerre lévő bányába. Theremin professzor keveset árult el magáról fogolytársainak, de azt igen, hogy zenész. Néhány héttel Magadánba érkezése után, karmesterként helyet kapott a tábor zenekarában...


WordCitizen / Najmányi László munkái


NewsRoom / Események

Calendar / Eseménynaptár


Írások

Writings in English / Angol nyelvű írások
Writings in Hungarian / Magyar nyelvű írások
Plays in English / Angol nyelvű színdarabok
Plays in Hungarian / Magyar nyelvű színdarabok
Actual / Aktuális írások




Könyvek

Megjelent könyvek:

Theremin
Downtown Blues
A Blum-ház rejtélye
Yippie! Az engedetlen polgár

Előkészületben:

Karib könyv
Maláj Könyv
Amerikák könyve
Rasta
Színdarabok
Publicisztika

DJ NoMore
Trebitsch
Balkan Nights
Puerta del Muerta


HangosKönyvek
(Előkészületben)

Karl-Heinz Koala


Music & Sound Archives / Hang- és zenei archivumok

AudioGuides/AudioKalauzok



VideoKönyvek:


TimeBook
 DowntownBlues
Bloom's Prayer
WordCitizen 1-3
Yippie Trilogy
Leopold Bloom könyvtárából
Karib könyv 1. kötet
THEREMINIAD 1. kötet
A zsidó
L'ODYSSÉE ÉLECTRONIQUE
THE MAN WHO WAS A THEATRE
VideoBio: drMáriás
VideoBio: Halász Péter
VideoBio: Najmányi László
VideoBio: Halász Péter Tamás

Előkészületben:
Karib könyv 2. kötet
Maláj könyv
Amerikák könyve

VideoBooks showtime / Videokönyv bemutatók


Music CD

Downtown Blues
Dance The Newyork

Music Video
Hippikiller: Underground – A tribute to SPIONS (Version 1)


Színházak, színházi előadások


Kovács István Studió
Donauer Video Family Without Video & Friends

Donauer Arbeiter Familie Ohne Arbeit

Run by R.U.N.
Home Theatre
CyberHome
Anselmus Szindróma
Blokk
Csehovék
THEREMINIAD
Les Fleurs du Mal
WordCitizen @ Merlin
Jehuda Lőw Társaskör
Lucullus és Társai
EUROKAZ


Képgalériák

Julia Wallace Collection
James Lyman Nash Collection
Sergio Mendez Collection
Yehuda Loew Gallery / Jehuda Lőw Galéria
THE MAP of New Jerusalem by SPIONS
TimeWalls
Talking Statues / Beszélő szobrok
Ludwig Museum


SPIONS


Halász Péter Virtuális Emlékmű

Main Entrance – Főbejárat
Side Door – Művészbejárat
Peter Halasz Lives – Halász Péter él



Blogs / Blogok

English - Magyar

KOSHER BLOG / KÓSER BLOG

Artportal Blog

WordCitizen's Virtual Home

Rooms - Szobák:
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22


Interviews, articles, presentations, lectures / Interjúk, kritikák, prezentációk, előadások


Curriculum Vitae
 
English - Hungarian



HomePages / Honlapok

English - Magyar



Contact

GuestBook



© Laszlo Najmanyi, 2006, All Rights Reserved.


Create a Free Website