T-bonsai&cacti
avagy a tűrelem bonsait terem
 |
"Valahányszor érintkezésbe kerülünk a természettel,
For English visitors: http://www.webforditas.hu/index.php?show=webTab〈=english
Pentru cititorii în limba română Galeria mea: http://www.ro-bonsai.ro/forum/index.php?topic=136.0
Elérhetőségeim: tivaa@freemail.hu
tivadar.nagy@gmail.com
yahoo mess ID: tivus_maximus
Marosvásárhely
A honlapon készült képek Kodak EasyShare C340 kompakt, az újabbak Panasonic Lumix DMC-FZ18 fényképezőgéppel készültek.
A képen látható színelváltozás napégés, a tűző nap hatására bekövetkezetett sejtkárosodás a leveleken. A téli periódusban lakásban nevelt vagy az árnyékos helyet kedvelő növények esetén következhet be, ha a szabadba való kerülésük alkalmával elmarad a fokozatos szoktatás az erős nyári napfényhez. A növények napsugárzás elleni védő mechanizmusa a karotinoidok tevékenysége (a narancssárga pigment forrása), melyek vezetékként elvezetik a napfény energiáját nem kívánt, fölösleges elektronok formájában oda ahol nem okoznak károsítást a növényben és a fotószintézis menetében. A 40—50°C-ot már súlyosan megsínylik, kezdetben a zöld szín halványul, majd átváltozik sárgává, erősödik a sárga szín míg fakó barnává nem változik, mely végül teljesen átlátszó foltokká válhat. Ezeket a leveleket el kell távolítani, ugyanis el fognak száradni még akkor is miután bevettük a déli erős fényből károsult növényünket. Továbbá világos, de nem direkt fényben kell tartani őket. 
A déli öntözést kerüljük, hiszen a leveleken levő vízcseppek felerősítik a nap fényerősségét (mintegy nagyítóként hatva) és ugyanez a hatása az üvegnek is, ha beüvegezett erkélyről vagy üvegházról van szó. Ilyen esetben árnyékolást alkalmazhatunk, a leghatékonyabb a zöld színű háló.Mivel évről évre egyre erősebb a nap sugárzása az üvegházhatás, az ózonréteg ritkulásának következtében a jól tüskézett kaktuszoknál is előfordulhat a napégés, ugyanis a párologtatást csökkentő, bőrszövetet védő tüskék nem mindig elegendőek.
Egyéb károsítók és kórokozók a Pests oldalon találhatóak meg...
Eleve azért választottam ezt a cukorsüveg fenyőt (Picea glauca conica) a sok többi közül, mert érdekes és vastag csavarulattal kezdődik a törzse. Ebből kiindulva döntöttem úgy, hogy a legelőnyösebb lenne ha Moyogi stílusban folytatnám az alakítást. A moyogi nem más mint lágy ívben, minden irányban kanyargó, vékonyodó törzsű fa, melynek lombozata háromszöget kell alkosson. A törzsből két hajtás származott, a vastagabbat és hosszabbat távolítottam el meghagyva a vékonyabbat, rövidebbet, hogy nagyobb kontraszt jöjjön
létre a törzs és a törsz folytatásának szánt hajtás között, ezáltal idősséget érzékeltetve. Ezt a hatást növeli továbbá, hogy az eltávolítás konkáv ollóval történt, így a sebképződés nem lesz kitüremkedő, esztétikus marad. A stilushoz hűen, a fa drótozása során enyhébb hajlításokat hoztam létre a törzsön, ezáltal egy kis dinamikát hozva a fa ágrendszere közé is. Ezután következett a megmaradó ágak kiválasztása és drótozás által az ágak irányultságának megadása, melyek mindig a törsz külső domborulataiból 
indulnak és legfeljebb vízszintesen állnak vagy kissé lefelé. A drótozásnak ez az első szakasza, mikor még csak beállítottam a fa tulajdonképpeni stílusának formáját. Majd következik az ágrendszerben minden egyes ág drótozása és azok kellőképpen hajlítása. A metszésnél is a fokozatosság elvét alkalmaztam, csak azokat az ágakat, ágrészeket távolítottam el amelyek teljesen fölöslegesek az alakításra nézve. Ez ugyanakkor hozzásegít az elágazások gyarapodásához, a minél intenzívebb növekedéshez, hogy kellő hosszúak legyenek és legyen miből válogatni amikor az ágrendszer részletes kialakítására kerül a sor.
Az átültetés, második metszés, drótozás jövőre marad, hogy tudjon kellő képpen megerősödni a növény az őt ért drasztikus változások során, hogy minél nagyobbat tudjon hajtani a vegetációs periódus alatt. Átültetéskor majd meglátom, hogy érdemes-e jobban letakarítani a földet az alaprészi csavarulatról, a jobb érvényesülés végett vagy így marad.
Afrikai bonsai(Trichodiadema bulbosum)
Egy Dél-Afrikai örökzöld, mely az Aizoaceae családba tartozó "Kaudiciform" szukkulens. Lassú növekedése során idővel kaudexet fejleszt, egy kiszélesedett majd elvékonyodó (répa jellegű) szabálytalan, föld alatti gyökér, mely a 20-30 cm-t is elérheti. Magról keltett példányok esetén rendszerint egy főgyökérből áll, egyetlen domináns tengellyel viszont hajtásból gyökereztetett egyedeknél ez egy sokszorosan elágazó gumó, melynek epidermisze barnán fénylő lesz.
Hosszú, szívós törzzsel rendelkezik, sűrűn elágazódó ágrendszere egy alacsony és kerek bokrot alakit ki. 8 mm-es hosszúságú szukkulens levelei cilindrikusak, színezetük a fényes zöldtől a szürkés-zöld árnyalatokig előfordulhatnak. Csúcsukon elhelyezkedő fehér és puha sörték korona alakba rendeződnek, mely látványosabb megnyilvánulást kölcsönöz a növénynek.
Virágai az ibolyaszínű pirostól a bíbor pirosig előfordulnak, sárgászöld (illetve rózsaszínes vagy fehéres) középpel, melyek szélessége elérheti a 2 cm-t is. A virágzás tavasztól őszig van, ez a jó teleltetés függvénye. Télen elviseli a fagypontot is (-4 fokig), de 10-12 fokon ideális tartani szárazabb körülmények között. Ez gumós gyökereinek köszönhető, ugyanis vizet és tápanyagot raktároznak a növekedésnek kedvezőtlen periódusok idejére. Ez a túlélési forma nemcsak a Kristályvirágfélék családjában fordul elő, hanem több más növénycsaládnál is változó fejlettségi formában, amennyire azt az adott növény életkörülményei megkövetelték. Továbbá szereti a világos elhelyezést, ellenben direkt fény csak a reggeli vagy a lenyugvó nap fénye legyen. Jól bírja a nagy meleget. Jó vízáteresztő, 5.5-6.5 pH-s közegben kell nevelni, akár a kaktuszokat, pozsgásokat. Mérsékelten kell öntözni, a pangóvíz ne álljon a cserép edényében.
A szaporítás mint már említve volt magvak vagy zöld dugványok gyökereztetése útján lehetséges.
Ha már elég nagy és látványos a kaudexe hogy a föld felé lehessen emelni és kis bonsai edénybe ültessük, akkor exotikus sőt bonsaios hatást kelt, megállva a helyét ál- mame bonsaiként is.
Hosszú, szívós törzzsel rendelkezik, sűrűn elágazódó ágrendszere egy alacsony és kerek bokrot alakit ki. 8 mm-es hosszúságú szukkulens levelei cilindrikusak, színezetük a fényes zöldtől a szürkés-zöld árnyalatokig előfordulhatnak. Csúcsukon elhelyezkedő fehér és puha sörték korona alakba rendeződnek, mely látványosabb megnyilvánulást kölcsönöz a növénynek.
Virágai az ibolyaszínű pirostól a bíbor pirosig előfordulnak, sárgászöld (illetve rózsaszínes vagy fehéres) középpel, melyek szélessége elérheti a 2 cm-t is. A virágzás tavasztól őszig van, ez a jó teleltetés függvénye. Télen elviseli a fagypontot is (-4 fokig), de 10-12 fokon ideális tartani szárazabb körülmények között. Ez gumós gyökereinek köszönhető, ugyanis vizet és tápanyagot raktároznak a növekedésnek kedvezőtlen periódusok idejére. Ez a túlélési forma nemcsak a Kristályvirágfélék családjában fordul elő, hanem több más növénycsaládnál is változó fejlettségi formában, amennyire azt az adott növény életkörülményei megkövetelték. Továbbá szereti a világos elhelyezést, ellenben direkt fény csak a reggeli vagy a lenyugvó nap fénye legyen. Jól bírja a nagy meleget. Jó vízáteresztő, 5.5-6.5 pH-s közegben kell nevelni, akár a kaktuszokat, pozsgásokat. Mérsékelten kell öntözni, a pangóvíz ne álljon a cserép edényében.
A szaporítás mint már említve volt magvak vagy zöld dugványok gyökereztetése útján lehetséges.
Ha már elég nagy és látványos a kaudexe hogy a föld felé lehessen emelni és kis bonsai edénybe ültessük, akkor exotikus sőt bonsaios hatást kelt, megállva a helyét ál- mame bonsaiként is.
Az így kialakított növényemet lásd a BonsaiGallery oldalon.
Egy kis elismerés a http://ro-bonsai.ro fórumot üzemeltető Lucian Radu Rusu részéről az eddigi bonsai tevékenységeimért, még eléggé az út elején vagyunk, de jól esik ha valaki észreveszi és értékeli az ember munkáját. Itt szeretném megemlíteni, hogy érdemes ellátogatni erre a fórumra minden románul tudó lelkes érdeklődőnek, hiszen egyre több tartalmas, részletes és pontos információkat osztanak, vitatnak meg a bonsaiokkal kapcsolatban. Tudni kell, hogy Lucian Radu Rusu nagyon komolyan veszi a bonsai művészet gyakorlását, népszerűsítését és tudásának tovább adását nem kis erőfeszítéseket fordítva minderre, gondolok itt szakanyag fordításra, cikkek írására újságokban, kiállítások szervezésére, eladásra és végül egy jövőbeni jogilag bejegyzett szövetkezet létrehozására, mely tudtom szerint első lenne az országban. Ebben és a fórum gazdagításában szintén nagy szerepet vállal Popan Vasile szatmári bonsai nevelő is.
Ez év ('08) Szeptemberében volt alkalmam kilátogatni Danny Use bonsaifaiskolájába Belgiumban és megismerkedni a mesterrel személyesen. Majd egy hetet töltöttem ott besegítve a mindennapi teendőkbe, őszi jellegű munkák, mint japán juhar metszések, bukszus és egyéb örökzöld alakítások, tíz éves Pinus mugo prebonsaiok edénybe ültetése szabadföldből, egyben feltárva a gyökérnyaki adottságaikat, ami már segít a jövendőbeli stílusuknak meghatározásában. Lenyűgöző személyes gyűjteménye van, szinte mind Európa legszínvonalasabb fái közé tartoznak, melyeket mesterfokon ápol, fejleszt és minden évben magasabb szintre igyekszik emelni, adottságait maximálisan kiemelve. Bonsai-kapcsolatai az egész kontinensre kiterjednek, sőt Ázsiára is, a bonsai bölcsőjébe kiérdemelvén a japánok tiszteletét és elismerését is. Egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy egy adott pillanatban kertjében vagy asztala körül egyszerre három, vele együtt négy nemzetiség is ül, áll. Ő a belga, egy japán meg egy francia profi és én az erdélyi magyar lelkes amatőr...Közvetlen személyiség, barátságos, de nem túlságosan bőbeszédű. Inkább mutatva tanít mint beszélve és azonnal egyértelművé válik az, hogy mindent úgysem lehet ellesni tőle, hanem sajátosan érezni kell a bonsait, harmóniában lenni a növénnyel minden mozdulatban ahogyan ő teszi.
Mondta, hogy lelket kell adni a fába, hogy bonsaiá változzon, hiszen mindenik alkotásnak kell léteznie egy nagyobb testvérének a természetben... Velem főleg a drótozás technikájára és azok fázisaira tért ki részletesen, erről beszámolót a Study oldalon lehet találni. A bonsaiokról fotók pedig a Postcard oldalon szemlélhetők meg.
Nem kis jelensége a kaktuszvilágnak a szalagosodás, vagy angolul a fasciation. Ezek a cristata típusok és a kaktuszok tarajos növekedési formájáról van szó. Egyesek közülük valódi élőszobor alkotások, melyeket a megszállott gyüjtők keresik, lelkes amatőrök felfedezik és igyekeznek megtartani ebben az állapotban majd kereskedelembe próbálják hozni szaporítás során figyelemrekeltő hatásukra számítva. Ami tovább fokozza a dolog érdekességét, hogy maga a szalagosodást mutációs elváltozások érhetik, így színben, formában, tüskézettségben és egyéb előreláthatatlan módozatban.
A szalagosodásról általában és annak egyik mutációjáról a Grafting and Mutations oldalon olvashatnak.
A szalagosodásról általában és annak egyik mutációjáról a Grafting and Mutations oldalon olvashatnak.
Különleges kompozíciót lehetne létrehozni a karácsonyi kaktusz, Schlumbergera truncatus (mélyen fogazott) és a húsvéti kaktusz, Rhipsalidopsis gaertneri (bordó szegély, erős szőrözöttség) összeültetésével, hiszen mindkettő levélkaktusz. Rokonságukat az is bizonyítja, hogy a húsvéti kaktuszt Schlumbergera gaertneri-nek is nevezték. Igényeik mégis eltérnek, ami a virágoztatás időzítését illeti és valamelyikük hiányt kell szenvedjen vízben, fényben, tápoldatban a másik javára. A karácsonyi kaktusz árnyékos helyen július-augusztusban kevesebb vizet és tápanyagot kell kapjon, majd szeptembertől, mikor a növény a lakásba kerül lehetőleg 15 fokos átlaghőmérsékleten kell tovább tartani ugyancsak mérsékelt öntözéssel. Majd a bimbók megjelenésekor Karácsony tájékán bőségesen lehet öntözni és tápoldatozni. Ha tűző napon és magas hőmérsékleten vonjuk meg a vizet növényeinktől az azok pusztulásához vezet. A húsvéti kaktusz április környékén hozza virágait és nagyon érzékeny a túlöntözésre, az évi egyetlen virágzása könnyen rámehet ha nem figyelünk oda. Két öntözés között földje kissé ki kell száradjon. Úgyszintén virágzás előtt 10-15 fokon kell tartani a növényt mérsékelt öntözéssel, fényben, majd jöhet a bőségesebb öntözés ha Húsvét tájékán megjelennek a bimbók.
Ha mégis különleges hatásokra törekszünk, ezt el lehet érni virágszínben karácsonyi kaktusz fajták és húsvéti kaktusz fajták összeültetésével, természetesen külön-külön.
Mindkettő virágairól további fotók CactusGallery oldalon.
Idén hagynom kellett elnőni Lonicera japonica Halliana bonsaiomat elvesztve ezáltal valamelyest formáját, hogy élvezhessem virágait. Viszont ha módom
lett volna a törzs által szerencsésebb stílust választani, akkor minden évben metszett formában is élvezhető lenne a kúszólonc csodálatos virágai. Ez lenne a Kaszkád stílus, ezen belűl is hosszabb hajtásokat hagyva, kissé szabadjára engedve és hagyva lelógni azokat (kb. 8 nódusznyit, hogy a hajtás tartalmazza a virágokat). A vadszőlőnél (Parthenocissus) gyakori a kaszkádnak ez a változata.Megfigyelhető, hogy két különböző szinű virág is előfordúl ugyanazon növényen. Ez annak köszönhető, hogy a fehér-rózsaszín virágok elnyilás elött besárgulnak. Az első pár virág az idei hajtás ötödik nóduszán jelenik meg. Mind illatosak, a jellegzetesen erős és édes lonc illat, melyeket a méhek szívesen látogatnak. Virágzás után megjelenő fekete termései pedig a madarakat vonzzák.
A fa versenyformáját lásd a BonsaiGallery oldalon.
A bonsainak szánt fák begyűjtését a természetből Yamadorinak nevezzük. Ez az ősi módja a bonsai készítésnek, első fázisának, hiszen elev
e olyan fákat kell választani melyek már a természet viszontagságai által magukban hordozzák a bonsaiok alapvonásait, ilyen a törzs vastagsága, esetleg megfelelő ágrendszer, stb. Szerencsés egyedek esetén éveket spórolhatunk meg, amíg azonban valódi bonsai lesz belőle így is sok nevelés és alakítás eredménye lehet. És természetesen nem minden kivett fa vészeli át az élőhelyéről való eltávolítását, főként akkor fordulhat elő, ha nem tudjuk elegendő gyökérzettel kivenni a fát (ha mondjuk a nem megfelelő körülmények miatt csak kevés elágazású és mélyre hatoló gyökerei vannak), ha nem tudunk az eredetit minél jobban megközelítő életkörülményeket biztosítani (gondolok itt fényre, páratartalomra, talajösszetételre) nem ismervén eléggé a növény igényeit vagy megfelelő helyiség hiányában. Viszont ha mindez sikerül és évek során egy egészséges, őshonos, a bonsai jellemvonásait hordozó fával tudunk előhozakodni, akkor meggyőződésem, hogy természetközelibb lesz mint bármelyik faiskolából vásárolt vagy egzotikus növény. Különösen oda kell figyelni a bonsainak alkalmas őshonos fajainkra, mert ha ilyen növényekből készítjük a bonsaiainkat, akkor általuk a közvetlen természetünk gazdagságát mutathatjuk be. További részletek a Study oldalon.
Madagaszkári ékszer, madagaszkár drágaköve (Euphorbia leuconeura)
Örökzöld, legtöbb esetben egyenes feltörő, szukkulens törzse jellemzi, mely elérheti akár a 70 cm-es magasságot is. Törzsalapja kerek, továbbá szögletessé válik, így rendelkezik sima felülettel és éllel. Az éleken barna színű szőrözöttség figyelhető meg. A kifejlett törzs négy vagy ötszögletű. A sima felületeken van a levélalap, melyekből sima, zöld, elliptikus levelek származnak. Az élük sima, sűrűn erezett, párhuzamos erezetűk közepesen vagy enyhén ivelőek. A levélerezet ugyanakkor fehér, fényes és sima mint a levélfelület. A levelek elérhetik a 20 cm-es hosszúságot és a 6,5 cm-es szélességet is és kb. 5 cm-es hosszú, vöröses elszíneződésű a levélnyél.
A virág kb. 0,8 cm hosszú és mindeniknek három fehér szirma van, melyek végükön kétfelé ágaznak. A virágok párosával nyílnak a levélhónaljból a növény felső felében körös-körül. A termesztésében egyedi, hogy a virág gyümölcsöt hoz, mindig egyesével 1 mm nagyságú, gömbölyű sötétbarna kemény magokat, melyeket egy méternél is nagyobb messziségbe képesek ellövellni. A virágzás és termés Márciustól Októberig tart
Eredeti élőhelyét figyelembe véve (Madagaszkár) trópusi növény, ami a növekedését illeti igénytelen szobanövény, tartása a pozsgásokéra jellemző.
Tejnedvük az Euphorbiaféléknek irritációt okoznak esetleg mérgezőek és a legújabb hír szerint, amivel tele van a világháló a növényről való érdemleges információ keresése során, hogy rákkeltő hatású. Azt hiszem vannak jóval súlyosabb rákkeltő hatású vegyi tényezők, melyek az emberiséget, közvetlen környezetünket, sőt egész Földünket veszélyeztetik, melyekkel jóval többet kellene foglalkozni, mint egy ártatlan növénnyel, melynek fajra-jellemző tejnedvétől eddig is óvakodtunk reflexszerűen irritációs hatása miatt, amit még személy szerint sosem tapasztaltam, pedig többször kontaktusba kerültem vele. További részletek a CactusGallery oldalon.
Magonctól kifejlett, virágzó egyedekig több Euphorbia leuconeura Eladó!
Ha az edénnyalábokat felépitő sejteket, szöveteket, azok szerkezetét vizsgáljuk, akkor mindjárt érthetőbbé válik az a rendkívüli tulajdonságuk, hogy olyan szilárdsággal rendelkeznek önmagukban (az alanykaktusz többi, övező szöveteinek segítsége nélkül), hogy egy kifejlett nemes kaktusz súlyát minden nehézség nélkül el tudják tartani, főleg elhalás után. Ugyanis élő állapotban a nyalábokat alkotó sejtek vizet és egyéb éltető anyagokat tartalmaznak, ilyenkor ezek a nedvdús szövetek rugalmasak és könnyen átvághatóak, ezért nem érzünk nagy ellenállást mikor az oltásra készülvén keresztmetszetben elvágjuk az alanyt. Elhalás után az élő anyagok távoznak belőlük és csak az elfásodott sejtfalszerkezet marad meg, ami erős szilárdságot kölcsönöz.Az edénynyalábok xylem, floem, azaz farészt és háncsrészt tartalmaznak. A xylem a növényi test szállítórendszerében a vizet és az abban oldott ásványi anyagokat közvetíti és szerepe van a szilárdításban, raktározásban is. Az anyagszállító faelemekben a támasztást, szilárdítást, ami most a figyelmünk középpontjában van, a farostok (xiláris, intraxiláris rostok) végzik, melyek hosszúra nyúlt, vastag falú, szűk üregű, kihegyezett végű, elhalt, fásodott falu szklerenchima sejtek. Ezeknek sejtfalanyaga a lignin. A floem a növényi test szállítórendszerében az asszimilációs (fotoszintetikus termékeket) termékeket közvetíti. A háncsrésznek is van szilárdító eleme a háncsrost, hosszirányban megnyúlt sejtek, vastag sejtfallal. Habár korántsincs akkora szilárdító szerepe mint a farésznek. Végül az edénnyalábok központi része a kambium, amely tulajdonképpen az osztódószövet és másodlagos szállítószöveteket hozza létre.
A teljes leirás a Grafting oldalon.
A képen egy oltás néhány év múlva várható alakja látható. Ezzel az oltással gyakorlatilag két tényre is sikerült rávilágítani, egyik az, hogy a kaktuszok oltásának nem csak az a hagyományos módja létezik, hogy oszlopkaktuszra gömbkaktuszt oltunk, hanem a variációk sokasága kimeríthetetlen. Szerencsénkre a kaktuszok toleránsak próbálkozásainkra, így nagy arányban sikerülhetnek, ha néhány alapszabályt mindig betartunk. Az adott esetben a közönséges fügekaktusz lapított metszlapjára egy másik fügekaktusz (Opuntia subulata "Monstrosa") hengeres testének a harmadát fektettem rá.
A másik tényt az előző mondatban már benne van, ugyanis az egy fajon belüli egyedek forradása sokkal valószínübb azonos szerkezetük, hasonló felépítésük miatt. És az areolák kihajtása szinte a forradás után megindulhat optimális körülmények között, kikerülve ezzel a földbe helyezett hajtás gyökeresedési idejét.
Az oltás megvalósításának részletei a Grafting oldalon, illetve a http://www.geocities.com/kaktuszok_pozsgasok/oltott_kaktuszok.htm weboldalon találhatóak meg
Shitakusa egyenlő hangsúlyozó növény vagy növény kompozíció. A bonsai kiegészítő eleme, mintegy teljességet adva a fa látványának, karakterének, természetesebb hatást és környezetet biztosítva. A bonsai vonalától kissé hátrébb kell kerüljenek, semmiképpen nem válhat a fotó vagy látvány domináns elemévé, ezáltal háttérbe szorítva a bonsait. Ugyanakkor fontos szerepe lehet abban, hogy érzékelteti a kiállítás vagy fotózás évszakát, attól függően, hogy milyen növényből készült. Érzékeltetheti a fa eredendő helyét, ha a hangsúlyozó növények ugyanarról a földrészről származnak.Ezek kis edénybe ültetett fűfélék, bambuszok, egynyáriak vagy kis évelők, sziklakerti növények. Én a növényeim földjén kinövő gyomkból készítettem a képen látható hangsúlyozómat, mert jóérzéssel tölt el az a tudat, hogy a növényvilágban, természetben semmi sem haszontalan, még a gyom sem. Magassága nem haladja meg a 12 cm-t. Ha többféle növényből álló kompozíciót alakítunk ki akkor úgy kell összeválasztani azokat, hogy a termesztési körülményei azonosak vagy legalább hasonlóak legyenek, különben nagyon rövid életű lesz, valamelyikük megsínyli a másik bőségigényét.
Nem kapnak bonsaihoz hasonló metszést, inkább szabadon vannak hagyva nőni. Kialakításukhoz évek nem szükségesek, mint a bonsaiok esetében, egy növekedési szezon alatt (tavasztól őszig) kialakíthatóak. Mindig viruljanak és kifogástalan állapotban legyenek, egy sárguló növény nagyon negatív hatást kelthet.
Még megtekinthető: Bonsai Gallery, www.bonsaiclub.ro/forum/viewtopic.php?f=1&t=1271
A http://gardening.ro weboldalon is megjelent a rubinkaktuszokról szóló irásom, "Gymnocalycium mihanovichii var. Friedrichii, a rubinkaktusz titka", az első kaktuszok és pozsgások kategóriájában.
Eme kertészlap születésének ideje 2007. június 20, szerkesztője Vass Dezső kertész kolléga és ahogyan ő mondja "Egy oldal a növény- és kertkedvelők számára. Fontos információk az ön kedvenc növényeinek a neveléséhez. Ezen kivül hirek, érdekességek." (iwiw). További részletek a "Grafting" oldalon.
Fél éve ápolom a képen látható orchideámat, aztán július végén elindult a virágkocsány és augusztus elején négy csodálatos virág bontakozott ki rajta. A növény neve Zygoneria Adelaide Meadows, a kosborfélék családjába tartozik. Tartása a lakásban nem lehetetlen, keleti vagy nyugati ablak közvetlen közelében kell elhelyezni. Ha télen virágzó fajta, akkor lámpával pótmegvilágitást kell alkalmazni, úgy hogy a nappali fénnyel együttvéve tizenkét óra legyen. Ugyanigy télen a megfelelő páratartalomról is gondoskodni kell (spriccolással), a lakás hőmérséklete megfelel. 
A növényt ritkábban (hetente egyszer), de bőségesen kell öntözni, viszonta viz nem állhat az edényében. Ha túl kemény a csapviz használjunk esővizet. A rendszeres tápozás minden harmadik öntözésnél elengedhetetlen a virágzáshoz és a jó fejlődéshez (a táp az NPK-t egyenlő arányban kell tartalmazza).
2006 márciusán sikerült részt vennem az Oázis Kertészet keretén belűl Budapesten a Nemzetközi Orchidea Kiállitáson, a Magyar Orchidea Társaság 30-ik évfordulója alkalmából...
A http://artofbonsai.org oldalon meghirdetett bonsaiokról szóló fotóversenyen benevezett növényem és fotóm által sikerült bekerülnöm a nemzetközi mezőnybe, ugyanis a verseny Észak-amerikai és európai alkotók között zajlott. Véleményem szerint a verseny mércéjét az adja, hogy Morten Albek, Walter Pall és más európai mesterek növényei is konkurálnak. A legjobb győzzön!
Egy ilyen versenyre való felkészülés akár több hónapot is igénybe vehet, ami nem kimondott munka, hanem ki kell várni, amig a növény a legelőnyösebb formájába kerűl és akkor lefotózni.
Jelen esetben a benevezési határidő Június 1 volt. Nagyobb alakitó metszést nem kellett végezzek rajta, a drótozás tavalyi, igy levélbontás után a fölösleges, oda nem illő fiatal zöldhajtásokat távolitottam csak el. Majd május elején részleges levélmetszést végeztem, vagyis a túl nagyra megnőtt összes levelet eltávolitottam, azok levélnyeleit meghagyva. Megközelitőleg két hét elteltével sűrübb és kisebb méretű levélzetet eredméynezett, ami a fa koronáját kompaktabbá, harmonikusabbá tette. A hónap végén a fotózás elött eltávolitottam a drótokat, tavalyi lévén az ágak már rögzültek és a növény új edényt kapott, úgy hogy a földlabdát háboritatlanúl hagytam. Azért esett erre a háttérre a választás, mert a növény virágának hasonló szine van.
A http://geocities.com/disznovenyek brassói növénybarátok oldalán megjelent cikkem a kaktuszok oltásáról általában:
Az oltáshoz szükség van egy befőttes-gumira és egy telefonkártyára. A plasztikkártya saját hozzáadásom az oltás eljárásához és úgy gondolom, hogy valamelyest növeli a forradás biztonságát, mert ha nagyon feszes a gumi könnyen belevágódhat a nemes kaktusz husába, ugyanakkor egyenletes nyomást gyakorol a nemes teljes felületére. Azonkivűl stabilitást is biztosit a guminak, nem pattan le a nemesről, akár egyenlőtlen felületek esetén sem, hiszen a kártya bármilyen alak után könnyen formálható és törhető...további részletek a "Grafting" oldalon.
A Bonsai Club Romania Október 24, 2006 és Január 1, 2007 között meghirdetett virtuális versenyén Hedera helix benevezett növényem értékelése:
-általánosságban elnyerte a szavazók tetszését, kilenc fa közűl IV-ik helyezést (dicséretet) ért el 8,1 ponttal (pontozni 1-10 között lehetett).
-pozitivumok:-a bonsai készitésre választott nem túl gyakori és nehezen beszerezhető faj
-a növény fajtajellegéhez illő chokkan stilus (egyszerű T-forma)
-nem utolsó sorban a kép minősége és a háttér
-negativumok:-a törzs nem elvastagodó jellege
-nem elég gazdag ágrendszer
-túl nagy méretű levelek
Mindhárom negativum igaz és abból adódik, hogy a bonsai kialakitása még nincs bevégezve teljesen.
A http://kertpont.hu/uj/kertpont.php kertészeti magazin által meghirdetett "Kiskert" nevű cikkiró pályázatra beküldött irásom "A rubinkaktusz titka": dijat nem nyert (nézettség: 532), viszont Garami Márta a Kertpont szerkesztőjének értékelése: "A legizgalmasabb, szakmailag egyik legértékesebb irás. Talán speciális témája miatt kevesebb figyelmet kapott a kelletténél. A cikk értékét emeli, hogy szerzője saját, képekkel illusztrált oltási módot mutat be. Gratulálok hozzá!" 
A teteje ennek a kaktusznak nem egy gyümölcs vagy virág, hanem a tulajdonképpeni Gymnocalycinum. A paraguay-i Chaco Boreal-ból származik és a növény legegyedibb jellemvonása a szine, a kaktusz test szürkés-zöld, pirosas csúcsokkal. Egy miniatűr kaktusznak számit, mely bokrok alatt nőtt és direkt napfénynek kitéve csak néhány hónapban volt egy évben. Ezért ha a növény erős sugaraknak van kitéve elveszti klorofiljeit és élénk pirossá válik. Ezt a japán kertész-kutatók felismerve és alkalmazva 1914-ben létrehozták az első szines kaktusz mutánst, ami szaknyelven gamma-sugaras mutagenezisnek nevezhető. A növény nem tartalmaz klorofilt, képtelen fotoszintetizálni, igy csak másik zöld kaktuszra oltva sikerülhet életben tartani...további részletek a "Grafting" oldalon.
Letölthető változat: http://www.freewebs.com/tivaa/gymno_tivaa.doc
