Történelem:
A 16.századi, polgárháborúk súlytotta Japánban, a kard útjának tanulmányozása létfontosságúvá vált. A magabiztosabb gyakorlás és a sérülések elkerülése végett egyre többet gyakoroltak fakarddal (boken). A vívás alaptechnikáit foglalják magukba a nagy gonddal kidolgozott kendo katák, melyeket bokennel vagy katanával hajtanak végre. A bambusz (vagy műanyag) kard, a shinai és a védőfelszerelés elősegítette hogy bárki szabadon használhassa az általa ismert technikákat és sérülés nélkül tapasztalja meg a vívás lelkületét. A shinaial folytatott szabad vívás (kumitachi), a kendo katák és az alapmozdulatok rendszeres gyakorlása a kendo három edzésmódja.
A kendo felszerelés:
-Hakama (hagyományos japán, bőszárú nadrágszoknya)
-Kendo Gi (Felső ruházat)
-Men (fejvédő)
-Kote (csuklóvédő)
-Tare (csípő, lágyékvédő)
-Do (mellkas,has védő)
-Tobi (papucs)
-Tenogui (kendő a men alá)
-esetleg egy fehér póló
Támadási felületek:

Kendo szótár: